2013. október 27., vasárnap

Mikor a szemébe nézel.


,,Mikor a szemébe nézel, s tudod, hogy ez nem olyan mint régen, mert a köztetek lévő kapcsolat lehetetlen. Mikor ránézel és arra gondolsz mikor megcsókolt és megölelt, és szép szavakat súgott neked, de tudod, hogy már nem lesz többé ilyen. Nem öleli át a tested, nem csókolja a szád, nem simítja a bőröd és tudod,hogy ő is akarja, de nem lehet. Mikor rád mosolyog, de már nem úgy mint régen egy forró csók után. Most nem úgy, most csak talán örül, hogy lát, de a mosolya mögött már nem az van, mint azelőtt.Csak nézitek egymást és megfagy a levegő, csak ölelnéd és csókolnád, és elmondanád, hogy hiányzik ha nincs veled, de nem lehet. Kirohannál, hogy üvölts, mert nem lehet a tiéd.Csak összekuporodva ülsz, és hallgatod őt miről beszél, figyeled őt, a mozdulatait, a szemét,a bőrét, a karját, amivel nemrég még téged ölelt, és a szívedbe mar a fájdalom,mert az a szem már nem fog úgy rád nézni, mint azelőtt. Már nem túrhatsz bele a selymes hajába.Már nem érintheted a bőrét. Már nem csókolhatod a száját. Már nem. Soha többé.De mikor utoljára érintett, ölelt és csókolt azt nem felejted el, egyetlen percet sem felejtesz el abból,amit együtt töltöttetek, és ha csak rövid időre is, és még ha titokban is melletted volt, a tied volt még ha nem is egészen,de bele sem gondoltál, hogy ez az utolsó csók, az utolsó ölelés. Talán akkor jobban magadhoz szorítod,vagy hevesebben csókolod meg, ha tudod, hogy ez az utolsó alkalom.De nem gondoltad végig, féltél és iszonyúan fájt. Mit kellett volna tenned? Miért engedted el?Már csak a kérdéseid vannak, amelyekre annyiféle választ adhatnál, de nem találsz megfelelőt.Nem tudod mi lett volna, ha…Talán semmi, mert a sors dönti el, hogy kihez ad hozzá, és hogy kit vesz el tőled…
Már csak a ropogásokat hallod, a szíved ezer apró darabra tört.Talán így kellett lennie. Ha az eszedre hallgatsz, ez volt a helyes, mert teljesen mások vagytok.Más célok, más légkör, más múlt, más jövő, de vágytok egymásra.A szívetek egymásért kalapál, boldogok vagytok együtt, de ez hosszú távon elég?Tudnátok élni egymásért és egymásnak? Hoznátok áldozatokat egymásért? És a legfontosabb: megérné?Nem tudod, csak abban vagy biztos, hogy beleszerettél, és hogy akarod úgy ahogy van mindenestől,bármilyen nehéz lesz, akarod, de neki több vesztenivalója van. A szíve szerint veled lenne, de az esze ellenkezik.De ő, bármilyen nehéz is, az eszére hallgat. Nem tehetsz ellene semmit. Pedig megtennéd érte. Érte mindent. Ugyanakkor nem tudod mit hoz a sors.Talán egyszer valahol, valamikor, és lesz még egy csók és még egy ölelés. Ennyi, vagy talán több?Nem is sejtheted. Csak az időre vársz, hogy az majd segít, és eldönt mindent. De még mindig fáj.Látnod kell. Senki sem tudhatja körülötted, hogy megveszel érte, csak kopognak széthullt szíved darabjai,és csak a remény marad. A remény, hogy egyszer csörög a telefon, ő hív, vagy jön egy sms, egy e-mail,hogy ‘hiányzol’, hogy egyszer láthatod még úgy, hogy nincs ott senki más, csak te és ő.És akkor elmondhatod azt, amit eddig nem, hogy fontos számodra, hogy érte élsz, hogy mindent megadnál neki amit csak kér.Vagy nem is mondanál semmit, csak a szemébe néznél mélyen, igazán, s talán egy pillanatra eldöntené a sorsotokat,rájönnél, hogy akar-e még, hogy van-e még remény, hogy élhetsz-e érte, vagy el kell felejtened örökre.Most a szíved darabjait keresed, össze akarod rakni, hogy újra tudj örülni.Ő egy érintéssel összerakhatna, de nem csörög a telefon, nem jön az sms. A remény marad csak.Csak lopva figyeled. Hiszen a sors dönti el, hogy kihez ad hozzá, és hogy kit vesz el tőled.Így te is a sorsra bízod.. Úgyis ő dönti el. “

Nehéz tovább lépni.

Untitled

“Azt mondtam magamnak, hogy mostantól erős leszek, annak ellenére, hogy egyes egyedül vagyok és sírok. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól boldog leszek és nem aggódok, annak ellenére, hogy akit szerettem, elvette minden boldogságom. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól senki miatt nem esek megint pofára, annak ellenére, hogy titokban most is szeretek valakit. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól megpróbálok túllépni azon a valakin, annak ellenére, hogy most is sírok, miközben gépelem mindezt és arról a valakiről álmodozom. Nehéz azt tetetni, hogy boldog vagy, nehéz nem próbálkozni, és nem szeretni azt a valakit. Nehéz továbblépni, mikor úgy érzed, egyes egyedül vagy.”

2013. október 23., szerda

Rosszul értelmezték az életet!


Amikor 5 éves voltam anya azt mondta a boldogság a kulcs egy szép élethez. 6 évesen iskolába mentem, és megkérdezték mi akarok lenni, ha nagy leszek. Azt írtam "boldog". Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam rosszul értelmezték az életet!

Egyszer minden megszűnik.


Minden szem másképp sír, minden kéz másképp ír, minden levél lehullik, Egyszer minden elmúlik. Minden szív másképp fáj, máshogy szól minden száj,minden élet mást remél, Minden lélek mástól fél. Minden hegy másképp áll, minden madár másképp száll, minden perc eltűnik, Egyszer minden megszűnik.

A szerelmesek.


A szerelmesek nem felejtik el egymást. Akik egykoron sokat jelentettek egymásnak újra találkoznak majd. Egy későbbi életükben. Talán sikerül majd megoldaniuk azokat a problémákat, amelyeket korábban lezáratlanul hagytak. Talán jóvátehetik, hogy bántották egymást. Nem, nem fognak egymásra emlékezni. De érezni fogják, hogy ők ketten összetartoznak.

Amikor tudod.


Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod.
Amikor tudod, hogy kár volt az egész, mégse bánod.
Amikor meglátod, és hevesebben dobog szíved.
Amikor érzed, hogy érte remeg a két kezed.
Amikor várod, hogy újra eljöjjön a pillanat.
Amikor várod, hogy ismét oda adhasd neki magad.
Amikor várod, hangját és szavait.
Amikor naponta felidézed magadban az együtt töltött órák emlékeit.
Amikor néznéd mosolyát és két szemét.
Amikor vágysz arra, hogy megint feléd nyújtsa két kezét.
Amikor nem bírod már, hiszen kavarognak benned a szavak.
Amikor közeledben van és alig bírod türtőztetni magad.
Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged.
Amikor elhiszed, hogy míg együtt voltatok ő is megőrült érted.
Amikor megijedsz, mert rossz lenne nélküle.
Amikor újra aludnál és ébrednél mellette.
Amikor jó lenne, ha újra veled lenne.
Amikor már önmagaddal harcolsz ellene.
Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész.
Amikor döntesz, hogy miért is ne, hiszen egyszer élsz.
Amikor világossá válik, hogy bármily rossz, ez még is jó neked.
Amikor tudod, hogy TILOS, de még is újra és újra megteszed.
Akkor vedd tudomásul, hiába tagadod, igen is Szereted!!!

2013. október 13., vasárnap

... nem első látásra szerettem belé ,






...nem első látásra szerettem belé, nem vert a szívem az első találkozásnál.Sőt nem éreztem semmit napok elteltével sem.Egy helyes gyerek volt csupán, ki nem tudja hol a helye...de hosszú hónapok elteltével mikor egy havas napon megláttam őt. A szívem azt súgta ki is ez a gyerek,vajon ismerem? - odajött átölelt. Fülembe súgta hiányzom,milyen rég is volt mikor utoljára látott,attól a perctől kezdve ott állt mellettem mindenben...nem gondoltam komolyan az egészet,de jól éreztem magam a közelében,sosem akartam de annyira közel került a szívemhez. Hogy beleszerettem...ma már tudom az elején elcsesztem. Nem lett volna szabad megbíznom benne.

Ne vedd.

 
Ne vedd túl komolyan az életet úgysem éled túl

Talán elfelejtetted,


Talán elfelejtetted, mennyit jelentettem neked? Hogy miket mondtál nekem? Semmi nem maradt meg abból, ami kettőnk közt volt? Tagadhatod, harcolhatsz ellene, de én tudom, hogy mikor meglátsz, neked is egy űr tátong a szívedben. Elrontottuk, és mindkettőnknek fáj.. De mosolyogjunk, és tegyünk úgy, mintha nem bántana. Csak így érhetjük el, hogy a másiknak minél jobban fájjon.. Valaha mosolyt akartunk csalni egymás arcára, most viszont könnyeket a másik szemébe.

Testvérek..♥


Erre valók a testvérek. Hogy szekálják egymást, hogy megnehezítsék egymás életét. A gyerekek ebben nőnek fel, és ettől edződnek meg. Ez adja az alapot a felnőtt élethez. ♥

A gyerekkor a legjobb az életben.


A gyerekkor a legjobb az életben, kár hogy erre csak akkor jövünk rá ha felnőttünk.

Mindig a maga idejében


Szerintem a szerelemnek semmi köze az időhöz. Beleszerethetsz valakibe az első pillanatban, de az is lehet, hogy csupán egy év múlva. Ez csak úgy megtörténik... mindig a maga idejében.

2013. október 12., szombat

2013. október 10., csütörtök

Csak Ő.

 
"Csak Ő az egyetlen akire bármikor számíthatok. Hívhatom éjjel, nappal... nevetve, sírva... boldogan, szomorúan... kedvesen, mérgesen. Ő mindig meghallgat. Ha már mindenki otthagyott, Ő akkor is odanyújtja a kezét. Semmi sem tökéletes ezen a földön, mégis... nekem Ő az."

Szerintem.

 
"Szerintem képtelenség igazán kiszeretni valakiből. Azt hiszem, hogy ha szerelmes lesz az ember, igazán szerelmes, akkor az egy életre szól. Minden más csak élmény és illúzió."

A szerelem olyan dolog.

 
"A szerelem olyan dolog, ami soha nem megy ki a divatból. Ez olyan dolog, amit már mindenki tapasztalt, és ha jelenleg nem is szerelmes valaki, akkor is vágyik ez után az érzés után."

Hogy ki vagyok én?


Hogy ki vagyok én?
-Az örök második.
-Akinek mindig fontosabb a másik.
-Az elhanyagolt.
-A tartalék.

Adele


2013. október 9., szerda

Hiába minden szó.

Hiába minden szó, a vágy egy pillangó.
Ha nem vigyázol rá, tudod, messze száll.

Egy életjelet küldök.


Megremeg a föld, előtörnek a vágyak,

 Szárnyak nélkül is messzire szállnak.
Várok rád oly nagyon de tudhatnád,
Nem venném zokon ha itt hagynád
Nekem a szíved egy éjen át,
Elég volna, hogy ne úgy keljek át,
Mint szellem a puszta rabjaként,
Láncaim ne a rémség harapja szét.
Csak kövess az úton,
Kéz a kézben, más és más létsíkon.
Egy életjelet küldök,
Csak várj még, bilincsbe verve tűrök.
Örökkévalóságnak érzem,
De tudom, hogy egyszer nekem is végem,
Majd újra együtt éljük át,
Csak várd azt a gyengéd éjszakát.

Az az igaz szerelem.


"Az az igaz szerelem,amely mindig egyforma marad,akkor is,ha mindent megtagadnak tőle."