Zavar a fény és zavar a zaj. Becsukom az ablakot, végre nem hallatszik
be az autók koszos zaja. A sötétítő a mosásba, talán kibírom
szürkületig. Leülök. Zavar a csend. Sírhatnékot okoz. Azt hiszem te vagy
az oka, de fura ezt mondani hisz állítólag már hónapok óta nem
szeretlek. Te állítólag szeretsz, de mégse. Hiányzol, de ezt sem fogod
megtudni. Csak a büszkeségemnek suttogom el néha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése