"- Mégis mikor öregedtünk meg?
- Én mindig öreg voltam. De tudod mit? Nem is bánom! Ha fáj
valamim, legalább használtam. Már nehéz felmenni a lépcsőn, de csak
azért, mert sokat másztam fel rajta.
Itt-ott van néhány ráncom, de csak azért, mert oly sokszor rám
mosolygott a nap. Azért nézek ki így, mert hát ittam, és bagóztam,
éltem, szerettem, táncoltam, énekeltem. Megöregedni nem szégyen.
Azt ki kell érdemelni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése