Az
ágyán fekszik, az iPodja pedig max. hangerőn. Az ajtaja bezárva, a
függönyök lehúzva. A TV képernyőjén a Szerelmünk lapjai megy. Egy üres
doboz hever a földön, amiben a kedvenc fagylaltja volt. Elmosódott
sminkkel, az ujjnyomaival az arcán, ahogy próbálta letörölni a
szempillaspirálját és szemceruzáját, amit szétkentek a könnyei. Az
utolsó beszélgetésük megy a fejében. Azt gondolja magában, sose fogja
visszakapni.
Fiú
Az
ágy szélén fekszik, zárt ajtók mögött. A szobája koromsötét, a
lekapcsolt lámpák miatt. A videojátéka a tokjában, az irányítója a
földön. A falon egy kisebb mélyedés, attól, ahogy megütötte nem rég. A
fülhallgatója lassan szétrobban, akkora hangerővel hallgatja a zenét.
Senki sem hallja a zokogását, vagy nem látja, hogy mennyire szétáll a
haja, miközben végigszántja az ujjaival egyre csak agyalva, és agyalva.
Újra játssza a fejében az utolsó beszélgetésüket, arra gondolva, hogy
sosem fogja visszakapni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése