"Becsüld meg gyerekként kapott mackódat. Életre szóló barátod és bizalmasod lesz."
Mondta egy bölcs ember.
Nekem nem volt olyan játék mackóm melyhez ragaszkodtam volna. A polcon
csücsült többi barátjával. Nekem nem volt szükségem egy játék mackóra,
mert ott voltál nekem te. Emlékszel, szinte mindent együtt
csináltunk.Elkalandoztunk a legvadabb képzeletbeli világokba, elásott
kincseket kerestünk, együtt botorkáltunk a parton egy bottal és egy
hosszú cérnával. Ha kellett vadászok voltunk, ha kellett tündérek
esetleg boszorkányok vagy hercegnők és a hajunk lógattuk le az
erkélyről.Együtt próbáltunk ki minden olyat, ami jó és káros.
Megtanultuk elfogadni egymás hibáit. És büszkén mondhatom, hogy te még
éjszaka is felveszed a telefont, álmosan végighallgatod a világrengető
problémáim, és bölcs tanácsot adsz. Könnycsordulásig tudunk nevetni a
jelentéktelen kis dolgokon, és halálos félelemben egymás kezét szorítva
nézünk egy ócska horror filmet.Őszintén beszélünk egymással és
támogatjuk egymást. Van mikor túl sokat vagyunk együtt és apró,
felesleges hülyeségeken kapjuk fel a vizet, de mindig visszatalálunk
egymáshoz. Én tudom, hogy rengeteg szerethető szokásod van, és egy remek
ember vagy, akárki akármit mond, én tudom, mert ismerlek. Nálad jobban
nem ismer senki, nálam jobban nem ismer senki.
Tudom
hogy ez a legszebb, legőszintébb, legcsodásabb és legigazabb barátság,
mert évek óta testvéremként szeretlek, és soha nem akarlak
elveszíteni. Bármi történjen, a világ mindig csak a miénk lesz. Örökre."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése